ROCKWOOL hőátbocsátási tényező

ROCKWOOL hőátbocsátási tényező

Rockwool szigetelés árakat ITT talál. Kattintson a linkre.

Azt talán senki nem vitatja, hogy aki otthonában finom meleget szeretne, az vagy eleve, vagy utólagosan szigetelje házát.Az utólagos hőszigetelés hatékonysága – azaz megtérülése – nagyban függ attól, hogy sikerül-e felderíteni az épület ilyen szempontból gyenge pontjait. A hő nem csupán a falakon keresztül távozik – igaz kétség kívül a falak alkotják arányaiban az épületek legnagyobb határoló felületeit. Így korántsem biztos, hogy a falak hőszigetelésével tehetünk a legtöbbet a kiszökő hő ellen.

Hivatalos energetikai számításkor egy háromlépcsős követelményrendszer szerint kell az épület hőszigetelését vizsgálni, ebből az egyik vonatkozik a határoló szerkezetekre (fal, tető, födém), melyek megfelelőséget a hőátbocsátás kiszámításával ellenőrizhetjük. Ne felejtsük el, hogy egy-egy szerkezet (a fal, a tető, vagy a födém) hőátbocsátás szerinti megfelelősége nem garantálja feltétlenül azt, hogy az egész épületre vonatkozó további határértékek is automatikusan teljesülnek.

​

hőátbocsátási tényező

A hőátbocsátás (U-érték) azt jelzi, hogy egy négyzetméter felületen mennyi energia halad át, ha a felület két oldala között egy fok a hőmérséklet különbség. Egy új épület esetén ezen U-érték betartása a szerkezetek megválasztása során kötelező, meglévő épület utólagos hőszigetelésénél pedig összehasonlíthatóságot biztosít.

ROCKWOOL hőátbocsátási tényező – Hővezetési és hőátadási tényező

Ebben a táblázatban figyeljék a hőátbocsátási tényező mértékegységet –  W/m²K. Minél alacsonyabb ez az érték annál jobb, erősebb a szigetelőanyag! Amit még észre lehet venni, hogy a testsűrűség növelésével nem nő a hőátbocsátási tényező hanem ellenkezőleg. Csökken.    

Hővezetésről beszélhetünk folyadékok és gázok esetében is, de ez a fajta hőterjedés leginkább szilárd anyagokra jellemző, mert ezekben a hő csak vezetéssel terjedhet. Ebben az esetben a hő az anyag egyik részecskéjéről a másikra adódik át, a részecskék pedig mozdulatlanok maradnak.

A hővezetési tényező jele (λ) lambda, mértékegysége W/mK. Megmutatja, hogy mennyi hőmennyiség áramlik át az anyagon, egységnyi vastagságon és egységnyi hőmérsékletkülönbség hatására.

Néhány anyag hővezetési tényezője:

• Knauf Insulation Classic üveggyapot λ=0,044 W/mK
• Homlokzati grafitos polisztirol hőszigetelés λ=0,032 W/mK
• Austrotherm homlokzati polisztirol hőszigetelés λ=0,039 W/mK
• Rockwool Frontrock vakolható kőzetgyapot λ=0,036 W/mK
• Leier Mátratherm 25 N+F tégla λ=0,206 W/mK
• Wienerberger Porotherm HS 44 tégla λ=0,30 W/mK
• Ytong falazóelem P2-0,5 λ=0,117 W/mK

Hőátadás

A hőátadás egy olyan összetett fizikai folyamat, amely a hőterjedésnek nem egy külön formája, hanem a hővezetés, hőszállítás és a hősugárzás együttes jelenléte, éppen ezért nagyon körülményes egzakt módszerekkel kezelni, nagy a szerepe a kísérleteknek.

A hőátadás a szerkezetek felületei és a velük érintkező levegő között alakul ki. A hőátadási tényező nagyságát befolyásolják az áramlási viszonyok, vagyis nem mindegy, hogy a felület vízszintes vagy függőleges helyzetű vagy, hogy mekkora a szélsebesség. A hőátadási tényező értékét kiszámolni minden esetre nagyon körülményes és fáradságos feladat, valamint az áramlási és hőtani viszonyok pontos ismeretére lenne szükség. A gyakorlatban méréssel határozzák meg ennek a nagyságát, vagy jellemző értékeket használnak, ahogy párat itt is felsorolunk.

A hőátadási tényező jele (α) alfa, mértékegysége W/m²K.

A hőátadási tényező néhány esetben:

• A határolószerkezetnek mozgásban lévő, hidegebb közeggel érintkező felületén, 2 m/s szélsebesség esetén: α= 23 W/m²K
• A határolószerkezetnek nyugalomban lévő, hidegebb közeggel érintkező felületén, alulról felfelé irányuló vagy vízszintes hőáramlás esetén: α= 10,5 W/m²K

Néhány jellemző szerkezet hőátbocsátási tényezője

Végül álljon itt egy táblázat az összehasonlítás kedvéért, néhány jellemző falszerkezet hőátbocsátási tényezőjével különböző vastagságú szigeteléseket feltételezve: