Energiahatékonyság rockwool kőzetgyapottal

Energiahatékonyság rockwool kőzetgyapottal 

Szigeteletlen ház nyáron

Szigeteletlen ház nyáron

Energiahatékonyság - Rockwool kőzetgyapottal

Energiahatékonyság rockwool kőzetgyapottal

Energiahatékonyság  Rockwool kőzetgyapottal

AZ ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGA NAPJAINK EGYIK NÉPSZERŰ TÉMÁJA. MIT IS JELENT EZ VALÓJÁBAN, MITŐL ENERGIAHATÉKONY EGY ÉPÜLET?

Az energiahatékonyság egy olyan aránnyal fejezhető ki, ami megmutatja, hogy mekkora a megtakarított energia mennyisége egy adott épület korábbi – korszerűsítését megelőző – energiafogyasztásához képest. A házunk energiahatékony üzemeltetése érdekében olyan intézkedéseket kell tenni, melyek az energiafogyasztás csökkenését idézik elő. Ilyen többek között a ház hőszigetelése. Erre ma a hazánkban legalkalmasabb szigetelőanyag a rockwool kőzetgyapot. Az energiahatékonyság növelése – azaz az energiafogyasztás csökkentése érdekében meg kell vizsgálni, hogy az épület mire használja el az energiát: általában fűtésre és hűtésre, továbbá az épületben használt készülékek energiaigényének biztosítására. Az Európai Unió egyik fő célkitűzése, hogy 2020-ra 20%-os energiafogyasztási csökkenést érjenek el az épületek.

Energiahatékonyság rockwool kőzetgyapottal a házunk minden részén.

A hőszigetelés mindig a fal hideg oldalán legyen! Ebben az  esetben mind a pára mind a hőhíd problémák megoldódhatnak.

Az egyik legfontosabb szabály, hogy a hőszigetelés mindig nedvességtől védetten legyen tárolva, mert ellenkező esetben (pára, nedvesség, esetleg csapadék által átáztatott hőszigetelés esetén) romlanak a megadott paraméterek. 

Hőszigetelő anyag választásának további lehetséges szempontjai

Az alábbi paraméterek egyedi súlyozása, értékelése természetesen függ a konkrét felhasználás, beépítés módjától, hiszen más-más elvárásokat támasztunk például egy a padlószerkezetben vagy egy falszerkezeten elhelyezett hőszigetelés esetén.

Az első, és talán az egyik legfontosabb paraméter az anyag hővezető képessége.
(A hővezetési tényező (λ érték) megmutatja, hogy 1 m2-nyi felületen, két egymással párhozamos, egymástól 1 m távolságban levő anyagon másodpercenként mekkora hő vezetődik át, 1 fok hőmérséklet különbség hatására.) Mennél jobb egy anyag hőszigetelési képessége, annál kevesebb hőt enged át, így ez az értéke is annál alacsonyabb lesz.

Újabb fontos érték lehet a páraáteresztő képesség illetve a páradiffuzióval szembeni ellenállóság.
A cél mindig a szerkezeten belüli, kontrolálatlan páralecsapódás elkerülése.(Páradiffúziós ellenállási szám (μ) megmutatja, hogy milyen vastag anyag páradiffúziós ellenállása egyenlő 1 m levegő ellenállásával. μ = δ levegő / δ anyag)

Páratechnikai alaptétel, hogy a külső térelhatároló épületszerkezeteknél – így a réteges falszerkezeteknél is – belülről kifelé csökkenjen az anyagok páradiffúziós ellenállása. Ilyen esetben a réteg páraáteresztő képessége kifelé növekszik s így nagy valószínűséggel nem alakul ki páralecsapódás.
Minden esetben a felhasználás előtt, a tervezés során hő- és páratechnikai ellenőrzést kell végezni.

 

Új energetikai követelmények.

Az Európai Unió irányelveihez kapcsolódóan Magyarország 3 lépésben teszi meg az épületenergetikai követelményrendszer kiigazítását. Ez összességében kb. 40%-kal szigorúbb előírásokat jelent az épületek hőszigetelésével és energiaellátásával kapcsolatban. A hagyományos téglaépületek kivitelezése drágulni fog.

A 2018. január 1-től előírt U-érték: 0,24 W/m²K
A 2020. január 1-től előírt U-érték: 0,20 W/m²K

2020-tól további szigorítások lépnek be, melyek közül a legfontosabbak pl. a megújuló energiák alkalmazása min. 25% részarányban (tehát vagy napelemet, vagy napkollektort kell felszerelni az épületre), valamint a hővisszanyerő szellőző-berendezés beépítése a megfelelő légcsere és páramentesítés biztosítása érdekében. Ezzel még mindig „csak” BB kategóriás lesz az épület.

Az AA, vagy ennél jobb besoroláshoz szükség lesz pl. a helyiségenkénti hőfok szabályzásra és részletes energetikai számításokra is. A régi besorolás szerinti A és A+ épületeket automatikusan átsorolják – legjobb esetben is – az új CC kategóriába.

2021. január 1-je után már csak olyan új ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt, amely legalább „közel nulla energiaigényű”, azaz az energiahatékonysága eléri a költséghatékonyság szintjét, valamint legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást használ, vagyis legalább BB energetikai osztályú besorolást kap.

A szigorítás egyre közelebb van, a megfelelő energiahatékonysági minősítést a használatbavételi engedély kiadásánál már vizsgálják. Könnyen előfordulhat, hogy egy idén építési engedélyt szerző családi háznál a szakemberhiány miatt csak jövőre kezdődik el a kivitelezés és 2021-re csúszik a használatba vétel. Az elemzők szerint
akár már a 2018 második felében megterveztetett házak esetében is szükség lehetett erre az előrelátásra,
mert a kivitelezések befejezése szintén könnyen csúszhat az építőiparban tapasztalható nehézségek miatt. Mindez több ezer házat érinthet.

A 2018. november 1-ig építési engedélyt kapott társas házi lakásokat ugyan 2023 végéig még 5 százalékos áfakulccsal lehet értékesíteni, az energiahatékonysági szigorítás azonban ezekre az ingatlanokra is vonatkozik. Azon építkezésnek, melynek beruházója a jelenleg érvényes energetikai szabályok szerint szeretne használatbavételi engedélyt szerezni, be kell fejeződnie 2020 év vége előtt

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?