Energiahatékonyság rockwool kőzetgyapottal

Energiahatékonyság rockwool kőzetgyapottal

 

Szigeteletlen ház nyáron

Szigeteletlen ház nyáron

Energiahatékonyság - Rockwool kőzetgyapottal

Energiahatékonyság rockwool kőzetgyapottal

Energiahatékonyság  Rockwool kőzetgyapottal

AZ ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGA NAPJAINK EGYIK NÉPSZERŰ TÉMÁJA. MIT IS JELENT EZ VALÓJÁBAN, MITŐL ENERGIAHATÉKONY EGY ÉPÜLET?

Az energiahatékonyság egy olyan aránnyal fejezhető ki, ami megmutatja, hogy mekkora a megtakarított energia mennyisége egy adott épület korábbi – korszerűsítését megelőző – energiafogyasztásához képest. A házunk energiahatékony üzemeltetése érdekében olyan intézkedéseket kell tenni, melyek az energiafogyasztás csökkenését idézik elő. Ilyen többek között a ház hőszigetelése. Erre ma a hazánkban legalkalmasabb szigetelőanyag a rockwool kőzetgyapot. Az energiahatékonyság növelése – azaz az energiafogyasztás csökkentése érdekében meg kell vizsgálni, hogy az épület mire használja el az energiát: általában fűtésre és hűtésre, továbbá az épületben használt készülékek energiaigényének biztosítására. Az Európai Unió egyik fő célkitűzése, hogy 2020-ra 20%-os energiafogyasztási csökkenést érjenek el az épületek.

Energiahatékonyság rockwool kőzetgyapottal a házunk minden részén.

A hőszigetelés mindig a fal hideg oldalán legyen! Ebben az  esetben mind a pára mind a hőhíd problémák megoldódhatnak.

Az egyik legfontosabb szabály, hogy a hőszigetelés mindig nedvességtől védetten legyen tárolva, mert ellenkező esetben (pára, nedvesség, esetleg csapadék által átáztatott hőszigetelés esetén) romlanak a megadott paraméterek. 

Hőszigetelő anyag választásának további lehetséges szempontjai

Az alábbi paraméterek egyedi súlyozása, értékelése természetesen függ a konkrét felhasználás, beépítés módjától, hiszen más-más elvárásokat támasztunk például egy a padlószerkezetben vagy egy falszerkezeten elhelyezett hőszigetelés esetén.

Az első, és talán az egyik legfontosabb paraméter az anyag hővezető képessége.
(A hővezetési tényező (λ érték) megmutatja, hogy 1 m2-nyi felületen, két egymással párhozamos, egymástól 1 m távolságban levő anyagon másodpercenként mekkora hő vezetődik át, 1 fok hőmérséklet különbség hatására.) Mennél jobb egy anyag hőszigetelési képessége, annál kevesebb hőt enged át, így ez az értéke is annál alacsonyabb lesz.

Újabb fontos érték lehet a páraáteresztő képesség illetve a páradiffuzióval szembeni ellenállóság.
A cél mindig a szerkezeten belüli, kontrolálatlan páralecsapódás elkerülése.(Páradiffúziós ellenállási szám (μ) megmutatja, hogy milyen vastag anyag páradiffúziós ellenállása egyenlő 1 m levegő ellenállásával. μ = δ levegő / δ anyag)

Páratechnikai alaptétel, hogy a külső térelhatároló épületszerkezeteknél – így a réteges falszerkezeteknél is – belülről kifelé csökkenjen az anyagok páradiffúziós ellenállása. Ilyen esetben a réteg páraáteresztő képessége kifelé növekszik s így nagy valószínűséggel nem alakul ki páralecsapódás.
Minden esetben a felhasználás előtt, a tervezés során hő- és páratechnikai ellenőrzést kell végezni.

A fentiek mellett egyéb műszaki paraméterek figyelembevételét sem szabad elkerülni. Ilyen például a nyomószilárdság kérdése is, hiszen a legtöbb felhasználási helyzetben a szigetelőanyag kisebb nagyobb terhelés alatt áll, illetve ellent kell állnia bizonyos külső behatásoknak.

A választandó anyag tűzállósági besorolása és a hőmérsékleti igénybevétellel szembeni ellenállósága is kihatással lehet felhasználhatóságára. Tűzvédelmi követelményeket az épület funkciója, magassága illetve a szerkezetre meghatározott tűzállósági kategória határozhatja meg, valamint természetesen a felhasználás módja szabhatja meg.

Figyelembe veendő szempont lehet az anyag ellenállása az idő és az időjárás viszontagságainak, az állati és növényi kártevőkkel illetve a csatlakozó, érintkező építőanyagokkal szembeni viselkedése, más szóval öregedésállósága.

Energiahatékonyságra pályázhatnak társasházak – Energiahatékonyság rockwool kőzetgyapottal

Folytatódik az Otthon melege program 2018-ban isum (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára. 

Otthon Melege Program 2018: családi ház felújítás, ablakcsere, és fűtéskorszerűsítés pályázat 2018

2018-01-07

Otthon Melege Program 2018: családi ház felújítás, ablakcsere, és fűtéskorszerűsítés pályázat 2018

Sok megkeresés érkezik az Otthon melege program keretében kiírt Családi házak energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása alprogram pályázattal kapcsolatban. A pályázat iránt érdeklődők körében sok megválaszolatlan kérdés van. Ezek közé tartoznak a legalapvetőbb, a pályázatkezelő szervre vonatkozó kérdések, a pályázat konkrét technikai beadására és a pályázat lebonyolítására vonatkozó kérdések is. A pályázat hivatalos oldalán még nem jelentek meg a gyakran ismétlődő kérdések és a vonatkozó válaszok. Ezért, az alábbiakban összegyűjtöttünk pár fontos elemet, amelyek hasznosak lehetnek a pályázat elkészítésénél.

Pályázók köre?

  • A pályázatra CSAK magyarországi lakóhellyel rendelkező, cselekvőképes nagykorú természetes személyek nyújthatnak be pályázatot.
  • tulajdonostársak és haszonélvezők hozzájárulása szükséges a beruházáshoz megvalósításához és fenntartáshoz

Mire lehet a támogatást igénybe venni?
Olyan kizárólag hagyományos technológiával (vályog illetve falazott szerkezetű) épületek felújítására, amelyek 1996 előtt épültek, és 1995. december 31. napjáig kiadott építési engedéllyel rendelkeznek. Az egylakásos, legfeljebb 135 m2 fűtött alapterülettel rendelkező épület a pályázatot benyújtó magánszemély tulajdonában áll és a pályázat benyújtását megelőzően használatban lévő (lakott) családi ház.

Nem lehet a támogatást igénybe venni, ha

  • már a beruházást megkezdték
  • ha az épületnek állékonysági problémája van (niylatkozatban igazolni kell, hogy nincs)

A beruházás költsége

  • Önrész + vissza nem térítendő támogatás

Vissza nem térítendő támogatás mértéke
A vissza nem térítendő támogatás mértéke a beruházás megvalósításával elérhető, energetikai tanúsítvánnyal igazolt CO2 megtakarítás alapján minden megtakarítható CO2 kg/év egységre 900,- Ft támogatás igényelhető

A támogatási arány a beruházás komplexitásától függ.

A maximális támogatás mértéke az elszámolható költségek:

  1. Hőszigetelés+1 energiahatékonysági fejlesztés+min. 1 megújuló energia hasznosító rendszert kiépítése: az elszámolható költségek 55 %-a, de maximum 2.500.000,- Ft.
  2. Hőszigetelés+min. 1 megújuló energia hasznosító rendszert kiépítése esetén: az elszámolható költségek 50 %-a, de maximum 2.000.000,- Ft.
  3. Egy energiahatékonysági fejlesztés + egy megújuló energiát hasznosító rendszer kiépítése: az elszámolható költségek 45 %-a, de maximum 1.500.000,- Ft.
  4. Egy típusú fejlesztés: az elszámolható költségek 40 %-a, de maximum 1.250.000,- Ft.

Egy épületre 1 db pályázat nyújtható be.

Finanszírozás formája: utólagos finanszírozás, vissza nem térítendő támogatás

Támogatható tevékenységek köre:
Az épületburkot érintő beavatkozások vonatkozó rendelete: a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 5. számú melléklet – költségoptimalizált követelményszint.

Támogatható tevékenységek

  1. Homlokzati nyílászárók energia-megtakarítást eredményező cseréje, felújítása: A nyílászáró cseréjére vonatkozó elszámolható költségek nem haladhatják meg a nettó 60.000,- Ft/m2 fajlagos költséget
  2. Homlokzatok és födémek hőszigetelése:
    • A pályázat beadását megelőzően saját költségen megvalósított hőszigetelési munkálatok esetében támogatás visszamenőleg nem igényelhető, azonban jelen pályázat keretében lecserélhető, vagy a meglévő hőszigetelő rendszer alkalmassága esetén újabb réteg fogadásával bővíthető.
    • ! Országos Tűzvédelmi  Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet
    • A határoló szerkezetekre vonatkozó elszámolható hőszigetelési költségek nem haladhatják meg a nettó 15.000,- Ft/m2 fajlagos költséget.
  3. Fűtési és/vagy használati meleg víz ellátó rendszerek korszerűsítése, energiamegtakarítást eredményező felújítása 
    • Hőtermelő berendezés(ek) cseréje új kondenzációs gázkazánra:
      • Használati melegvizet előállító berendezés cseréje,
      • Fűtési rendszer hőleadóinak és/vagy csőhálózatának korszerűsítése, cseréje, átalakítása, kialakítása.
        Fenti beruházások megvalósításához kapcsolódó járulékos munkálatok (kéményátépítés, fűtési- és/vagy használati melegvíz ellátó rendszer átalakítás, vezérlés kialakítása, gázbevezetés költségei, stb.) támogathatóak.
  4. A megújuló energiafelhasználás kialakítása vagy növelése
    A megújuló energiát hasznosító rendszerek kiépítése a pályázattal érintett teljes épület energiaigényének fedezésére szolgálhat.
    Támogatható megújuló energiát hasznosító rendszerek kiépítése, mint a meglévő fűtési- és /vagy használati melegvíz rendszert kiegészítő alábbi elemek:

    • napkollektoros rendszer telepítése (melegvíz előállítás és fűtésrásegítés céljából);
    • napelemes rendszer telepítése (háztartási méretű kiserőmű5 , áramtermelés céljából)
    • brikett, pellet, faapríték, faelgázosító kazánrendszer kiépítése.
      Támogathatónak minősül továbbá minden olyan kivitelezési munkálat, mely elengedhetetlenül szükséges az I.-IV. pontokban jelölt, mérhető energia megtakarítást, illetve CO2 csökkenést eredményező munkák megvalósításához (pl.: kapcsolódó energiafelhasználás méréséhez, kazáncsere esetében a kéményfelújítás, lapos tető hőszigetelése esetén a tető vízszigetelése, gázbekötés költsége, stb.)

Elszámolható költségek köre

  • Anyagköltségek
  • Munkadíj
  • Szakértői, tervezői, eljárási költségek
  • energetikai számítások és energiatanúsítványok (meglévő és tervezett állapotra
    vonatkozóan) készítésének költségei;

    • gépészeti tervdokumentáció költsége;
    • villámvédelmi, érintésvédelmi és tűzvédelmi dokumentáció, illetve szakvélemény összeállításának költségei;
    • gáz csatlakozó hálózat műszaki átadásával kapcsolatos költségek (gáz-meo);
    • engedélyek, szakhatósági, igazgatási díjak költsége;
    • kéményseprői szakvélemény költsége.
  • Egyéb, elszámolható költségek

A pályázatok benyújtási módja, határideje és helye

Pályázatot benyújtani 2018. július 01. napjától a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig lehetséges a pályázatbenyújtó rendszeren keresztül, ügyfélkapus azonosítást követően az adatlapok kitöltésével és a szkennelt dokumentumok csatolásával lehet benyújtani.

Kötelezően csatolandó dokumentumok

Pályázati dokumentáció

  • pályázati adatlap
  • csatolandó mellékletek
    • a beruházással érintett ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapja (a pályázathoz e-hiteles – elektronikus nyilvántartásból kinyert – tulajdoni lap benyújtása is elegendő);
    • tulajdonostárs(ak)/haszonélvező(k) tervezett beruházás megvalósításához és fenntartásához történő hozzájárulása (2. számú melléklet szerint)
    • a pályázati adatlapon megadott bankszámlaszám igazolására szolgáló, pályázó nevére szóló bankszámlakivonat, banki igazolás
    • a beruházással érintett ingatlanra vonatkozó 3 db – a beadást megelőző 3 hónapra szóló bármelyik (azonos típusú) – közüzemi számla, mely a lakottságot, valamint a fogyasztást igazolja (víz-, villany-, gázszámla);
    • a pályázati adatlapon megadott adóazonosító jelet alátámasztó dokumentum a beruházás megvalósítását követő (tervezett) állapotot rögzítő, tanúsító program használatával készített nem hitelesített energetikai elő-tanúsítvány;
    • a szakértői költségeket alátámasztó, mindkét szerződő fél által aláírt (feltételes) szerződés(ek)/megállapodás(ok) és/vagy számlá(k);
    • egy darab, a kivitelezési munkálatokat magába foglaló, mindkét szerződő fél által aláírt, a 3. számú melléklet szerinti kötelező tartalmi elemekkel ellátott vállalkozói/kivitelezői (feltételes) szerződés;
    • 4. számú melléklet szerinti tételes vállalkozói/kivitelezői költségvetés

 

Negyedére csökkent fűtésköltség – Energiahatékonyság  rockwool kőzetgyapottal

 
Míg a szigeteletlen családi ház fűtésköltsége 33.514 forint, addig a szigetelt ház lakóinak mindössze 8.667 forintot kell fizetniük. Az első, valós körülmények között végzett épület energiahatékonysági összehasonlító programban egy szigetelt és egy szigeteletlen, közel azonos műszaki paraméterrel rendelkező családi ház gázfogyasztásának és rezsiköltségének folyamatos mérésével a gyakorlatban is bizonyítják, hogy a hőszigetelt családi házak átlagos téli energiafogyasztása minimum 30-40%-kal, de akár többel is csökkenthető.
Már most jelentősen csökkentette az energiafogyasztását és ezzel együtt a rezsiköltségeit az a hajdúnánási család, akinek a családi házát korszerű komplett hőszigeteléssel látták el. A szeptember 27-én indult mérések alapján eddig 70 m3 gázt használtak fel, ami mindössze 8.667 Ft fűtésköltséget jelent. Ezzel szemben a programban szintén résztvevő, ám nem hőszigetelt családi ház gázfogyasztása 271 m3 volt, vagyis majdnem 4-szer több, így összesen 33.514 forintot kell fizetniük a fűtésre. A mérési adatok alapján elmondható, hogy egy hónap alatt 201 m3 gázt, és ennek megfelelően 24.847 forintot takarított meg a hőszigetelt házban élő 4 tagú család.„Már az első hónap eredményei is felülmúlják a várakozásainkat, hiszen az ígért 30-40% helyett, 75%-os energia megtakarítást sikerült elérnünk a korszerű szigetelés alkalmazásával, a hidegebb hónapok során pedig jó eséllyel hasonló különbségre számíthatunk. A megfelelő anyagok kiválasztásánál az épületek energiahatékonyságának követelményeiről szóló, 2013. január 1-től életbe lévő kormányhatározatban foglalt elvárásokat is figyelembe vettük, így a homlokzathoz 20 cm-es kőzetgyapot, míg padlásfödémhez 25 cm-es üveggyapot szigetelést használtunk” – tette hozzá a szakember.

A Referenciaház Programot a  Magyar Energiahatékonysági Intézet indította el és a méréseket végző Budapesti Műszaki Egyetem szakmailag támogatta.  Az eredmények összehasonlíthatósága érdekében közel azonos műszaki feltételekkel rendelkező épületeket és közel azonos életvitelt folytató családokat választottak ki a programba való részvételre. A már szigetelt hajdúnánási, és a tőle mindössze 6 km- re lévő, de még szigeteletlen, hajdúdorogi házat mérőműszerekkel szerelték fel, amelyek a nap 24 órájában mérik a fűtési energiára használt gázt és kalkulálják annak költségét.

Az ingatlanok a program előtt a Magyarországon általánosnak mondható, energiahatékonysági szempontból korszerűtlen „F”, illetve „G” kategóriába tartoztak. A komplett, korszerű hőszigetelésnek köszönhetően a most leszigetelt ingatlan még a gépészet változatlanul hagyásával is vezető, „A” energetikai besorolásúvá vált.

A LEGHIDEGEBB NAPON IS ALIG KAPCSOLT BE A KAZÁN

A mérési adatok alapján kimutatható, hogy az immár „A” kategóriájú családi házban a vizsgált időszak leghidegebb napján is mindössze 2-szer kapcsolt be a kazán. Október 4-én, mikor mindössze 6 C volt a napi középhőmérséklet, a szigeteletlen épületben a nap legnagyobb részében a kazán folyamatosan üzemelt, míg a szigetelt házban, a reggeli felfűtés után csak az esti időszakban kapcsolt be ismét a fűtés egy rövid időre. Mindkét épület esetében megfigyelhető, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével nőtt az energiafelhasználás, de a napi fogyasztások között jellemzően 3-5-szeres eltérés volt tapasztalható. Az adatok elemzéséből az is kiderül, hogy a rockwool kőzetgyapottal szigetelt családi házban eddig 15 C-os napi külső átlaghőmérséklet felett nem indult el a fűtési rendszer, és a szigetelt ház radikálisan lecsökkent energiafelhasználás mellett komfortosabb klímát biztosított.

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?