Energiahatékonyság rockwool kőzetgyapottal
Energiahatékonyság rockwool kőzetgyapottal
 Szigeteletlen ház nyáron |
 Energiahatékonyság rockwool kőzetgyapottal |
Energiahatékonyság Rockwool kőzetgyapottal
AZ ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGA NAPJAINK EGYIK NÉPSZERŰ TÉMÁJA. MIT IS JELENT EZ VALÓJÁBAN, MITŐL ENERGIAHATÉKONY EGY ÉPÜLET?
A 2020-as homlokzati rendszer átlagos vastagsága 15-20 cm volt. 2022-ben már kell legalább a 25 cm! Az az igazság, hogy megcsavarododott az időjárás amit gondolom Önök is éreznek a bőrükön. Már nem a hideg ellen kell védekeznünk télen hanem a nyári döglesztő melegek ellen. Szomorú. A ROCKWOOL homlokzati rendszerek bitang erősek és szinte teljesen kint tartják a meleget is. Szinte nem kell klímát használni! Erős, jó homlokzati hőszigetelő rendszer a Rockwool.
A tavasz és az ősz a legoptimálisabb évszak a homlokzatok szigetelésére. Nincs tűző nap ami nagyon megnehezíti a munkát. A homlokzat szigetelése nyáron érezhetően kellemes hűvöset biztosít a lakásban míg télen biztosítja a kellemes meleget a legkisebb energiafelhasználás mellett. Sokat takarékoskodhatunk egy rockwool homlokzati szigetelő rendszerrel. A rockwool homlokzati hőszigetelő rendszer jobb befektetés mint egy banki betét! Kb 30-45%-al csökkenhet a gázszámlája, fűtésszámlája azonnal!
A 2020-as homlokzati rendszer átlagos vastagsága 15-20 cm volt. 2022-ben már kell a minimum 25 cm! Az az igazság, hogy megcsavarododott az időjárás amit gondolom Önök is éreznek a bőrükön. Már nem a hideg ellen kell védekeznünk télen hanem a nyári döglesztő melegek ellen. Szomorú. A ROCKWOOL homlokzati rendszerek bitang erősek és szinte teljesen kint tartják a meleget is. Szinte nem kell klímát használni! Erős, jó homlokzati hőszigetelő rendszer a Rockwool.
Az energiahatékonyság egy olyan aránnyal fejezhető ki, ami megmutatja, hogy mekkora a megtakarított energia mennyisége egy adott épület korábbi – korszerűsítését megelőző – energiafogyasztásához képest. A házunk energiahatékony üzemeltetése érdekében olyan intézkedéseket kell tenni, melyek az energiafogyasztás csökkenését idézik elő. Ilyen többek között a ház hőszigetelése.
Erre ma a hazánkban az egyik legalkalmasabb szigetelőanyag a rockwool kőzetgyapot. Az energiahatékonyság növelése – azaz az energiafogyasztás csökkentése érdekében meg kell vizsgálni, hogy az épület mire használja el az energiát: általában fűtésre és hűtésre, továbbá az épületben használt készülékek energiaigényének biztosítására. Az Európai Unió egyik fő célkitűzése, hogy 2020-ra 20%-os energiafogyasztási csökkenést érjenek el az épületek.
Energiahatékonyság rockwool kőzetgyapottal a házunk minden részén.
A hőszigetelés mindig a fal hideg oldalán legyen! Ebben az esetben mind a pára mind a hőhíd problémák megoldódhatnak.
Az egyik legfontosabb szabály, hogy a hőszigetelés mindig nedvességtől védetten legyen tárolva, mert ellenkező esetben (pára, nedvesség, esetleg csapadék által átáztatott hőszigetelés esetén) romlanak a megadott paraméterek.
Hőszigetelő anyag választásának további lehetséges szempontjai
Az alábbi paraméterek egyedi súlyozása, értékelése természetesen függ a konkrét felhasználás, beépítés módjától, hiszen más-más elvárásokat támasztunk például egy a padlószerkezetben vagy egy falszerkezeten elhelyezett hőszigetelés esetén.
Az első, és talán az egyik legfontosabb paraméter az anyag hővezető képessége.
(A hővezetési tényező (λ érték) megmutatja, hogy 1 m2-nyi felületen, két egymással párhozamos, egymástól 1 m távolságban levő anyagon másodpercenként mekkora hő vezetődik át, 1 fok hőmérséklet különbség hatására.) Mennél jobb egy anyag hőszigetelési képessége, annál kevesebb hőt enged át, így ez az értéke is annál alacsonyabb lesz.
Újabb fontos érték lehet a páraáteresztő képesség illetve a páradiffuzióval szembeni ellenállóság.
A cél mindig a szerkezeten belüli, kontrolálatlan páralecsapódás elkerülése.(Páradiffúziós ellenállási szám (μ) megmutatja, hogy milyen vastag anyag páradiffúziós ellenállása egyenlő 1 m levegő ellenállásával. μ = δ levegő / δ anyag)
Páratechnikai alaptétel, hogy a külső térelhatároló épületszerkezeteknél – így a réteges falszerkezeteknél is – belülről kifelé csökkenjen az anyagok páradiffúziós ellenállása. Ilyen esetben a réteg páraáteresztő képessége kifelé növekszik s így nagy valószínűséggel nem alakul ki páralecsapódás.
Minden esetben a felhasználás előtt, a tervezés során hő- és páratechnikai ellenőrzést kell végezni.
Új energetikai követelmények.
Az Európai Unió irányelveihez kapcsolódóan Magyarország 3 lépésben teszi meg az épületenergetikai követelményrendszer kiigazítását. Ez összességében kb. 40%-kal szigorúbb előírásokat jelent az épületek hőszigetelésével és energiaellátásával kapcsolatban. A hagyományos téglaépületek kivitelezése drágulni fog.
A 2018. január 1-től előírt U-érték: 0,24 W/m²K
A 2020. január 1-től előírt U-érték: 0,20 W/m²K
2020-tól további szigorítások lépnek be, melyek közül a legfontosabbak pl. a megújuló energiák alkalmazása min. 25% részarányban (tehát vagy napelemet, vagy napkollektort kell felszerelni az épületre), valamint a hővisszanyerő szellőző-berendezés beépítése a megfelelő légcsere és páramentesítés biztosítása érdekében. Ezzel még mindig „csak” BB kategóriás lesz az épület.
Az AA, vagy ennél jobb besoroláshoz szükség lesz pl. a helyiségenkénti hőfok szabályzásra és részletes energetikai számításokra is. A régi besorolás szerinti A és A+ épületeket automatikusan átsorolják – legjobb esetben is – az új CC kategóriába.
2021. január 1-je után már csak olyan új ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt, amely legalább „közel nulla energiaigényű”, azaz az energiahatékonysága eléri a költséghatékonyság szintjét, valamint legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást használ, vagyis legalább BB energetikai osztályú besorolást kap.
A szigorítás egyre közelebb van, a megfelelő energiahatékonysági minősítést a használatbavételi engedély kiadásánál már vizsgálják. Könnyen előfordulhat, hogy egy idén építési engedélyt szerző családi háznál a szakemberhiány miatt csak jövőre kezdődik el a kivitelezés és 2021-re csúszik a használatba vétel. Az elemzők szerint
akár már a 2018 második felében megterveztetett házak esetében is szükség lehetett erre az előrelátásra,
mert a kivitelezések befejezése szintén könnyen csúszhat az építőiparban tapasztalható nehézségek miatt. Mindez több ezer házat érinthet.
A 2018. november 1-ig építési engedélyt kapott társas házi lakásokat ugyan 2023 végéig még 5 százalékos áfakulccsal lehet értékesíteni, az energiahatékonysági szigorítás azonban ezekre az ingatlanokra is vonatkozik. Azon építkezésnek, melynek beruházója a jelenleg érvényes energetikai szabályok szerint szeretne használatbavételi engedélyt szerezni, be kell fejeződnie 2020 év vége előtt
